Életmód

Tanácsok a hozzátápláláshoz

Hozzátáplálás

Az utóbbi időben sokszor hagyja el az az ősrégi bölcsesség a számat: „hogy ha én újra kezdhetném…” Mármint ha gyereknevelésről van szó. Nem hiába mondja egy másik, szintén nagy bölcsességen alapuló mondás, miszerint az első gyerek csak tesztalany, a másodikat pedig sikerül már tényleg megfelelően (és lazábban) nevelgetni.

Legutóbb akkor utaztam volna vissza az időben, amikor Polli éppen elutasította a gyümölcsöt, és helyette édességet kért. Minden nap mostanában. Én pedig érzem, és tudom, hogy hol ronthattam el anno, és bizony vissza kell kanyarodnunk egészen a hozzátáplálás időszakához, mert már vallom, hogy ott, akkor sok minden eldől!

Mikor is kezdjük el?

Bár Polli tápszeres baba volt, a hozzátáplálásnál azt vettem figyelembe, mintha ő is anyatejes lenne. Mert kérdem én, egy tápszeres babának mitől érettebb, kifejlettebb az emésztőrendszere már akár 3-4 hónaposan, hogy megterheljük a tejen (tápszeren) kívül más étellel is? Ugyanis sok szakkönyv azt írja, hogy a tápszeres babáknál már elkezdhető a hozzátáplálás 3 hónaposan, míg az anyatejes babáknál várjuk ki a 6 hónapot. Úgy döntöttem, én bizony kivárom. Polli is így gondolta, mert csak furdalt a kíváncsiság úgy 4-5 hónapos korában, mi lenne ha kapna egy kis frissen reszelt almából sajtolt almalevet. Egyértelműen elutasította még a kanalat is, tehát nem volt még megérve rá. Viszont ahogy láttam 6 hónapos kora körül, hogy már „kivenné” a kezünkből a falatot, hogy már érdeklődik más ételek iránt, elővettem a kis bibliámat, végigkérdeztem minden tapasztalt szülőt, hogy hogyan is fogjak bele a hozzátáplálásba, és elkezdődött az ízekben kalandozás.

Kell egy jó táblázat!

Bizony, ekkor kaptam vagy 10 féle táblázatot, mind teljesen más hónapokban jelölte a különböző ételeket, úgyhogy összevetettem őket, és végül lett kettő irányadó táblázatom, úgy döntöttem, hogy ehhez tartom magam, és beváltak. Érdekes tény, hogy például sok helyen a banán első helyen áll a 6 hónaposan adható gyümölcsök között, másutt pedig minimum 10 hónapos koráig nem javasolják. Aztán szintén sarkalatos pont a tehéntej bevezetése, amelyet 1 éves kortól ajánlanak, másutt pedig minimum 2 éves koráig tiltják (persze más szabály tartozik azokra a babákra, akiknek a családjában van tejallergiás). Nekem az vált be, hogy meghallgattam minden szakmai tanácsot (védőnő, gyerekorvos), elolvastam a szakirodalmat, összevetettem ezeket a barátnők tapasztalataival és végül lett egy személyre szabott, irányadó táblázatom, amelyet kiragasztottam a konyhába, hogy mindig szem előtt legyen.

Adhatosagi_Tablazat_800width

Bébiétel vs frissen főzött főzelék

Persze nem lehet kikerülni a készen kapott bébiételeket, melyek tényleg jól jönnek, ha úton vagyunk, vagy éppen nincs idő frissen főzni. De én személy szerint nagyon élveztem Pollinak főzni, mert a világ legegyszerűbb dolga volt, ráadásul kontrollálhattam, hogy  mi kerül a kis babapocakba, javarészt bio zöldségek, gyümölcsök, vagy éppen a mama kertjéből frissen szedett gyümölcs. Úgyhogy nálunk a bébiételek kimaradtak, csak ritkán vettem, persze Polli azt is szívesen megette, mint a főzelékeket általában. Nagy kedvenc volt az édesburgonya, amely nagyon jól jött, amikor már nem volt sütőtök, nagyon finom zöldség, és sokoldalúan felhasználható. Érdekes módon a sima burgonyát semmilyen formában nem fogadta el, most, lassan 3 évesen evett először meg egy kocka krumplit. Mivel nehéz egyszerre egy kis adag bébiételt lefőzni, ezért 3-4 kis adagot mindig lefagyasztottam, a főtt csirkemellet vagy pulykamellet pedig pépesítettem, és jégkocka tartóban lefagyasztottam, így mindig egy kis adag húst tudtam a főzelékhez adni.

Bízzunk a baba ízlésében

Ami fő szabály volt, hogy nem ízesítettem az ételeket, 8 hónapos korától fűszerekkel próbáltam feldobni azokat, de só, vagy netán ételízesítő vagy cukor(!) szóba sem jöhetett. Mert mint már utólag tudom, én rontottam el a gyereket azzal, hogy később olyannal kínáltam, amit ma már tiltanék tőle (persze, hogy az édesség, rudik, tejszeletek). A kislányom imádta a gyümölcsöket, szinte azon élt, ma meg nagy ritkán beleharap egy almába vagy megeszik pár szem szőlőt. Ha újrakezdhetném (na itt jön az a bizonyos mondat, amit mostanság egyre sűrűbben mondogatok), akkor az édes ízt a lehető legkésőbb vezettem volna be. Én alapvetően kevés sóval főzök amúgy is, így mindig furcsa, ha másnál eszünk, hogy mennyire sós az étel, Polli nem is eszi meg, ez még nem tudom, hogy az óvodában fog-e problémát okozni (remélhetőleg nem).

5554242_a46f454fe30dab9e3f276f90c1bc3634_wm

Fokozatosság elve

A hozzászoktatás lényege a fokozatosság. Mindig csak 1 új ízt vezessünk, be és azt is fokozatosan, azaz először 1-2 kanállal, aztán másnap, ha kívánja a baba, akkor mehet nagyobb adagban is. Ez az esetleges allergiás reakciók miatt kell, így tudjuk kiszűrni, mi az, amit nem bír a baba szervezete. Polli a reszelt almát, almalevet nem ette meg, az őszibarackot imádta. Sajnos minden, ami szorulást okozhat, az szorulást is okozott, és ez a mai napig is így van nála, úgyhogy nálunk a banán, rizs csak ritkán volt terítéken. A céklát, sütőtököt, édesburgonyát nagyon szerette, ezeket lehetett répával bárhogy variálni, és nagy kedvenc a mai napig is a brokkoli és a borsó is. mivel tejcukor érzékeny vagyok, tehéntejet csak másfél éves korától adtam neki, addig tejpótló tápszereket kapott, bár már azt is egyre ritkábban, reggel és este. Nálam az vált be, hogy szoptatás (tápszeres szoptatás) előtt kínáltam főzelékkel, gyümölccsel, és ha nem lakott jól vagy nem ette meg, akkor jöhetett a tápszer ha kérte. De villámgyorsan kiváltódott a tízórai és az uzsonna, majd az ebéd is.

Amikor már együtt evett a család

Nagyjából egy éves korától már bátran adtam abból az ételből Pollinak, amelyet magunknak főztem, persze igyekeztem eleve bababarát módon főzni, így valóban már nem volt teher külön bébiételeket gyártani. Sajnos, ahogy egyre nagyobb lett a gyerekünk, úgy lett egyre jobban válogatósabb is, amellyel most is küzdünk, de ez már egy másik történet (bejegyzés lesz). Azt viszont tudom, hogy sokkal következetesebbnek kellett volna lennem az első évben táplálkozás szempontjából, most könnyebb dolgom lenne!

Ajánlott bejegyzések

Vélemény, hozzászólás?