Az adventi időszak ideális arra, hogy ráhangolódjunk az ünnepekre. Amíg nem volt saját családom, gyermekem, nem igazán számított a Karácsony?persze jó volt akkor is együtt lenni a szeretteinkkel, de amióta Polli megszületett, értelmét nyerte minden ?sallang? ami az ünneppel jár. Izgatottan sutyorgunk a párommal, vajon milyen ajándéknak örülne a lányunk a legjobban, idén milyen legyen a fa, mikor díszítsük fel, melyik nap melyik mamához menjünk ünnepelni, és mi legyen a karácsonyi menü.

És ez még csak a jéghegy csúcsa! Hiszen ott van a lakás dekorálása, a mi ünnepi öltözékünk kigondolása (édes teher, mondanom sem kell), és ne feledkezzünk meg a Mikulásról, akit szintén méltóképp szeretnénk fogadni. Így, hogy Polli már nagyobb, idén tudom, hogy minden más lesz. Jó eséllyel már emlékezni fog a szép élményekre, melyeket igyekszünk megtapasztalni vele, így eldöntöttem, hogy az adventi készülődésbe aktívan bevonom Őt is, hiszen nincs is annál jobb, mint amikor együtt tevékenykedünk.

Adventi naptár

Bár vannak állandó karácsonyi dekorációink, idén megpróbálom a lakást a közösen készített díszekkel dekorálni. Először is kell egy adventi kalendárium, amelybe csak igazán csekélységek kerülnek, apróságok, melyek egy kis izgalmat visznek a hétköznapokba. Ügyes kezű anyukák varrhatnak is kis csizmácskákat vagy zsákokat, melyeket zsinórra fűzve lehet kirakni, de már tavaly is nagy divat volt a családban a kis zoknis adventi kalendárium, mely egy játék (legó, kirakó, gyöngyfűző, mágneses játék) darabjait rejtette, a keresztfiam kifejezetten élvezte. Nagyon édes zoknikat lehet már kapni, és ruhaszárító csipeszekkel egy szép zsinórra felcsíptetve nagyon mutatósak is.

Adventi koszorú

Az adventi koszorú nálam sarkalatos kérdés, mármint abban az értelemben, hogymindig megfeledkezek róla. Amikor Polli fél éves volt, éppen advent első vasárnapján kaptam észbe, hogy nincs koszorúnk. Volt otthon egy szép piros tál, négy illatos gyertya, és egy csomó karácsonyfadísz, egy gyors mozdulattal komponáltam belőle egy modern, ?elfoglalt anyuka? adventi koszorút, mely annyira megtetszett, hogy tavaly már direkt erre a fazonra gyúrtam.

Idén viszont kicsit másképp lesz, mert Polli imád gyertyát fújogatni és sajnos már megtapasztaltuk, milyen nehéz a szőnyegből színes gyertyát eltávolítani, így olyan koszorút kerestem, melybe mécses gyertya illik, természetes anyagokból készült, és mi is meg tudjuk otthon csinálni. Egy ausztriai utam során láttam fából készített gyertyákat, ezt fogjuk családilag elkészíteni, azaz apuka csinálja, mi pedig erősen szurkolunk neki. A gyertyafújás nehéz és fáradságos része pedig majd Pollira hárul.

Termésből készült karácsonyi dekorok 

Ötletesnek találtam a termésekből ragasztott koszorút is, melyek más egyéb dekorációhoz is felhasználhatóak, ezért kora ősztől a játszótéri sétáink alkalmával mindig találtunk valami izgalmas magot, tobozt vagy termést, amit érdemes volt hazahozni.

Nagyon aranyosak a dióbélből készült állatok, melyeket egészen kis gyerekekkel is el lehet készíteni, a tobozokból készített mini karácsonyfák, de kifejezetten hangulatos tud lenni egy üvegtálba halmozott őszi-téli termés megfűszerezve egy-két fahéj rúddal. Idén biztos fogunk készíteni narancsgyertyát, ebbe Polli is aktívan segíthet, hiszen neki csak a szegfűszegeket kell beledugni a narancshéjba, illatos és szép látvány lesz este.

Ablakdíszek

Imádom az ablakban lógó díszeket is, főleg a fehér színűeket, ezek a havazást idézik fel bennem, és az a meleg lakásból nézve olyan szép. Nagyon ötletesnek találtam a most divatos faágra fűzött különféle díszeket. Itt gyakorlatilag bármit felfűzhetünk a gyerekkel, vághatunk, ragaszthatunk papírból, meglévő díszgömböket használhatunk fel vagy éppen hungarocell darabkákat fűzhetünk fel cérnára. Ez utóbbira mér régóta gyűjtögetem a kis ?hópihéket? melyek a csomagok bélelő anyagaiból fognak kikerülni, Polli pedig egy nagy műanyag tűvel fogja felfűzni őket. Jó móka lesz!

Kézzel festeni az igazi:)

Logopédusként is szerettem a gyerekekkel kézzel festeni, Pollit pedig egészen kis korától megismertettem a kézzel festés örömeivel, engem pedig lenyűgöz, hogy a kis tenyérlenyomatokból mennyi aranyos és ötletes kis kép készülhet. Szívem vágya egy családi kézlenyomat készítése, ahol egymásra kerülnek a kézlenyomatok, akár ajándékba is kiváló ötlet nagyszülőknek. De lehet tenyérből Mikulást, családfát is készíteni, akár festékkel, akár gipszlenyomatként, mely karácsonyfa – vagy ajtódísz is lehet. Kedvencem az egy színű díszgömbre tenyerelt minta, amiből aztán Mikulást, rénszarvast vagy más állatot lehet varázsolni.

Ugyanígy egészen kis gyerekkel is lehet ujjal, kézzel festeni üdvözlőkártyákat, címkéket, de aki nem szeretne a festés után egy nyakig maszatos gyereket, annak ajánlom a parafa dugóval való festést. Sokkal könnyebb egy egészen kicsi gyereknek a festékbe mártott dugóval pöttyöket nyomni és így kitölteni színnel egy képet, mint nagy ecsetet használni, hiszen annak is megvan a technikája.

Gyurmával a mézeskalács helyett?!

Ha pedig karácsony, akkor mézeskalács. Van egy tuti receptem, mely azonnali puha mézeskalácsot eredményez, ez azt jelenti, hogy körülbelül azonnal el is fogy, úgyhogy általában kétszer kell nekiállnom sütni, de egyáltalán nem macera, főleg úgy, hogy most már lesz egy kis segédem, aki helyettem fogja a formákat nyomni. Nagyon aranyos karácsonyi vagy éppen állatos formakinyomókat lehet kapni, én egy-kettőt még a nagymamámtól örököltem, vagy éppen ajándékba kaptam, de azóta beszereztem pár klasszikus karácsonyi formát és vicces állatfigurát is. Akinek pedig végképp nincs, az nyugodtan vegye elő a gyerek gyurmás készletét, abban is aranyos figurák vannak.

Az idei karácsony más lesz, mint a többi, kíváncsian és izgatottan várom az  első ?igazi? karácsonyt Pollival, remélem sokszor tudunk boldog mosolyt csalni az arcára. Egy biztos, a készülődés kapcsán együtt töltött tevékeny időnél élménydúsabb semmi sem lesz.

Ezt a posztot Dobos Andrea írta, aki az egyik nyertese a ? Keressük a Mamas & Papas Kismama bloggerét ? pályázatunknak. Fogadjátok szeretettel:)