Anyas\u00e1gom k\u00f6zel h\u00e1rom\u00e9ves t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben eg\u00e9szen id\u00e1ig vag\u00e1nyan hangoztattam, hogy az Anyukas\u00e1gnak minden pillanat\u00e1t \u00e9lvezem. \u00c1ron gombam\u00f3d val\u00f3 n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan azonban egyre gyakrabban ker\u00fcl\u00fcnk olyan helyzetekbe, amelyek bizony m\u00e1r nem annyira kellemesek egyik\u00fcnknek sem. Pedig szerintem nagy sz\u00fcks\u00e9g van r\u00e1juk ahhoz, hogy az \u00e9n kis \u00c1ronk\u00e1m feln\u0151ttebb kor\u00e1ban a t\u00e1rsadalom \u00e9rt\u00e9kes \u00e9s hasznos tagja legyen.<\/p>\n
Engedni vagy nevelni?<\/strong><\/p>\n Egym\u00e1snak fesz\u00fcl\u0151 n\u00e9zetekkel vagyok k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve a mindennapjaimban, hiszen van, aki hat\u00e1rozottan \u00e1ll\u00edtja, hogy bizony a szigor\u00fa nevel\u00e9s k\u00e9s\u0151bb meghozza a gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t. M\u00edg m\u00e1sok ink\u00e1bb azon az \u00e1ll\u00e1sponton vannak, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n nem kell t\u00falpar\u00e1zni a dolgot, majd csak feln\u0151 valahogy az a gyerek. \u00c9n \u00e1ltal\u00e1ban nem vagyok a v\u00e9gletek embere, \u00edgy ink\u00e1bb a k\u00f6ztes megold\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ba hajlok most is. Azt azonban szerintem \u00e9rdemes figyelembe venni, hogy a gyerk\u0151c\u00f6k fegyelmez\u00e9se nem csak a sz\u00fcl\u0151 szempontj\u00e1b\u00f3l fontos, hiszen a szab\u00e1lyok \u00e9s azok betart\u00e1sa pontosan abban seg\u00edti \u0151ket, hogy k\u00e9s\u0151bb k\u00f6nnyebben tudjanak t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni, boldogulni az \u00e9letben. N\u00e9h\u00e1ny k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem zajl\u00f3 p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl \u00e9n azt l\u00e1ttam, hogy \u00e1ltal\u00e1ban ha t\u00fal szigor\u00faan nevelik a gyereket, akkor a sz\u00fcl\u0151i fel\u00fcgyelet al\u00f3l kiker\u00fclve k\u00e9s\u0151bb nehezen boldogul a nagyvil\u00e1gban. Eg\u00e9sz egyszer\u0171en, ha nem mondj\u00e1k meg neki, hogy mit csin\u00e1ljon, akkor nehezen tal\u00e1l t\u00e1mpontot, ami alapj\u00e1n t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni tud. Ezzel szemben, ha viszont ha t\u00fal enged\u00e9kenyek a sz\u00fcl\u0151k, akkor a gyerk\u0151c nem lesz fegyelmezett, \u00e9s nehezen fog alkalmazkodni az \u00faj helyzetekben. Ezek a gyerekek ugyan\u00fagy bizonytalannak \u00e9rzik magukat az \u00e9letben, \u00e1ltal\u00e1ban sok mindenbe belefognak, de a legt\u00f6bbet \u00e1ltal\u00e1ban f\u00e9lbe is hagyj\u00e1k.<\/p>\n Korl\u00e1tok<\/strong><\/p>\n Szerintem teh\u00e1t sz\u00fcks\u00e9g van a korl\u00e1tokra, mert ezek a kisgyerek biztons\u00e1g\u00e9rzet\u00e9t n\u00f6velik, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a korai \u00e9letszakaszokban, de az\u00e9rt \u00e9rdemes \u00f3vatosan b\u00e1nni a szab\u00e1lyokkal. Jellemz\u0151en p\u00e9ld\u00e1ul, \u00c1ron els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gi t\u00f6rekv\u00e9seinek idej\u00e9n, 10 h\u00f3napos kora k\u00f6r\u00fcl szinte minden vesz\u00e9lyes vagy \u00e9rt\u00e9kes t\u00e1rgyat elpakoltam a lak\u00e1sban az \u00e1ltala el\u00e9rhet\u0151 helyekr\u0151l. \u00cdgy nagyobb biztons\u00e1ggal tudta felfedezni az \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1got. Ahogyan azonban egyre n\u0151tt, \u00fagy fokozatosan kezdtem visszapakolni a dolgokat, tan\u00edtgatva k\u00f6zben, hogy, mi az, amihez nem ny\u00falhat, amit nem piszk\u00e1lhat. Persze direkt hagytam el\u00f6l olyan t\u00e1rgyakat is, amikhez hozz\u00e1ny\u00falhatott, amiket szabadon kipr\u00f3b\u00e1lhatott. Ezzel egy\u00fctt pedig igyekeztem a kor\u00e1nak megfelel\u0151en bevonni a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le h\u00e1zimunk\u00e1kba is. Szerintem ez nagyon sokat seg\u00edt neki abban, hogy b\u00e1tran pr\u00f3b\u00e1lkozzon \u00e9s sikereket \u00e9rjen el.<\/p>\n <\/p>\n A sz\u00fcl\u0151k felel\u0151ss\u00e9ge<\/strong><\/p>\n B\u00e1r m\u00e1r lassan h\u00e1rom \u00e9ve nevelgetem \u00c1ront, sokszor m\u00e9g most is r\u00e1m t\u00f6r az ijeszt\u0151 \u00e9rz\u00e9s, hogy mennyire nagy felel\u0151ss\u00e9gem van abban, hogy milyen ember v\u00e1lik majd bel\u0151le. \u00c9n nagyon hiszek a p\u00e9ldamutat\u00e1s fontoss\u00e1g\u00e1ban, de nem t\u00f6rp\u00fcl el emellett a nevel\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben tett \u00f6sszes t\u00f6bbi tudatos l\u00e9p\u00e9s sem. Fontos p\u00e9ld\u00e1ul az, hogy a gyerk\u0151ccel szembeni elv\u00e1r\u00e1sainkat \u00e9s a nevel\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben tett er\u0151fesz\u00edt\u00e9seinket \u00f6sszhangba hozzuk. Itt olyan egyszer\u0171 dologra gondolok, mint hogy a kisgyereknek vil\u00e1gosan el kell magyar\u00e1zni, hogy mit kell tennie. \u00c1ron p\u00e9ld\u00e1ul egy id\u0151ben, valah\u00e1nyszor egy rajzol\u00e1sra alkalmas eszk\u00f6z volt a kez\u00e9ben, akkor f\u00e9kezhetetlen v\u00e1gyat \u00e9rzett, hogy valamit a m\u00e1sodperc t\u00f6rt r\u00e9sze alatt a falra firk\u00e1ljon vele. Nem kell fejtegetnem, hogy eleinte hirtelen nem fogadtam t\u00fal nagy \u00f6r\u00f6mmel a dolgot. Azt\u00e1n kezdtem r\u00e9szletesen elmagyar\u00e1zni neki, hogy ezt mi\u00e9rt nem szabad csin\u00e1lni, \u00e9s amikor legk\u00f6zelebb kapott is egy kis szivacsot is, hogy takar\u00edtsa le a falat, akkor \u00fagy l\u00e1ttam rajta, hogy kezdi kapizsg\u00e1lni a dolgot. N\u00e1la mondjuk ez egy el\u00e9g hossz\u00fa folyamat volt, de nagy \u00f6r\u00f6m\u00f6mre tegnap \u00fagy t\u0171nt be\u00e9rt a gy\u00fcm\u00f6lcs, amikor este, lefekv\u00e9skor azt mondta nekem, kis dundi ujj\u00e1val a szob\u00e1ja fal\u00e1ra mutatva: Anyuka mi\u00e9rt firk\u00e1ltam azt oda? Nem is tudom, mert rajzolni csak a pap\u00edrra szabad, igaz?!?<\/p>\n A m\u00e1sik fontos dolog, amit m\u00e9g megtanultam az az, hogy mennyire fontos az is, hogy vil\u00e1gosan fejezzem ki magam. Nem mondom, hogy mindig k\u00f6nny\u0171, de pr\u00f3b\u00e1lok arra \u00f6sszpontos\u00edtani, hogy azt hangs\u00falyozzam ki \u00c1ronnak, amit szabad csin\u00e1lnia, \u00e9s nem azt, amit nem. Arra m\u00e1r milli\u00f3szor r\u00e1j\u00f6ttem p\u00e9ld\u00e1ul, hogy teljesen \u00e9rtelmetlen azt mondanom, hogy ne ugr\u00e1lj az \u00e1gyon!. Sokkal hat\u00e9konyabb, ha azt mondom neki, hogy l\u00e9gysz\u00edves, \u00fclj le \u00e9s l\u00f3gasd le a l\u00e1badat a f\u00f6ldre.<\/p>\n <\/p>\n A gyerek szem\u00e9lyis\u00e9ge<\/strong><\/p>\n Kezd\u0151 Anyukak\u00e9nt rendszeresen b\u00fajtam a szakirodalmat, \u00e9s sorra pr\u00f3b\u00e1ltam ki a nevel\u00e9si tr\u00fckk\u00f6ket \u00c1ronnal, \u00e9s sokszor cs\u00fcggedten l\u00e1ttam, hogy bizony az \u00e9n kis \u00f6r\u00f6kmozg\u00f3, huncut, makacs kisfiamn\u00e1l az \u00e1ltal\u00e1nosan aj\u00e1nlott praktik\u00e1k sajnos nem v\u00e1lnak be.\u00a0 Ez pedig r\u00e1\u00e9bresztett arra, hogy mennyire fontos, hogy a fegyelmez\u00e9si, nevel\u00e9si st\u00edlus a gyerk\u0151c szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9hez igazodjon. Ami nekem tal\u00e1n az egyik legnagyobb kih\u00edv\u00e1s a gyereknevel\u00e9sben, hiszen \u00c1ron term\u00e9szete p\u00e9ld\u00e1ul nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 az eny\u00e9mt\u0151l, \u00e9s csak egy csom\u00f3 k\u00f6nnycsepp \u00e1r\u00e1n j\u00f6ttem r\u00e1 arra, hogy b\u00e1rmennyire is az \u00e9n v\u00e9rem, magamb\u00f3l kiindulva, nem tudom \u0151t megk\u00f6zel\u00edteni, mert \u0151 egyszer\u0171en m\u00e1shogy m\u0171k\u00f6dik. \u00a0\u00c9n p\u00e9ld\u00e1ul egy alapb\u00f3l alkalmazkod\u00f3bb, szab\u00e1lyokat k\u00f6nnyebben elfogad\u00f3bb, fegyelmezettebb ember vagyok, m\u00edg \u00c1ron ennek \u00e9ppen az ellenkez\u0151je: igazi beleval\u00f3, huncut, folyton kalandot keres\u0151 kisfi\u00fa, aki nagyon nehezen fogadja el a korl\u00e1tokat. N\u00e1la p\u00e9ld\u00e1ul a szel\u00edd, enged\u00e9keny, terelget\u0151 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s nem m\u0171k\u00f6dik, s\u0151t sokszor m\u00e9g felhatalmazva is \u00e9rzi mag\u00e1t, hogy tov\u00e1bb folytassa a cs\u00ednytev\u00e9s\u00e9t, eg\u00e9szen addig am\u00edg, kem\u00e9nyebben, c\u00e9lzottan, egy\u00e9rtelm\u0171en le nem \u00e1ll\u00edtjuk. \u00c9rdekes viszont l\u00e1tni, hogy egy-egy hat\u00e1rozott sz\u00fcl\u0151i megnyilv\u00e1nul\u00e1s m\u00e9g a legnagyobb rosszalkod\u00e1sb\u00f3l is mennyire gyorsan visszaz\u00f6kkenti \u00c1ront a val\u00f3s\u00e1gba, mintha hirtelen felkapcsoln\u00e1k n\u00e1la a villanyt. L\u00e1tszik, hogy mennyire pr\u00f3b\u00e1lgatja a hat\u00e1rait, \u00e9s mennyire keresi a fog\u00f3dz\u00f3kat maga k\u00f6r\u00fcl. Persze bizony az id\u0151be telt, mire az \u00e9n alapvet\u0151en b\u00e9k\u00e9s, konfliktusker\u00fcl\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gem erre r\u00e1\u00e9bredt, \u00e9s bevallom, m\u00e9g most sem esik j\u00f3l a hat\u00e1rozott fell\u00e9p\u00e9s a kisfiammal szemben, mert nagyon idegen t\u0151lem ez a fajta magatart\u00e1s, de h\u00e1t a gyereknevel\u00e9s folyamatos tanul\u00e1st ig\u00e9nyel nemcsak a gyerek, hanem az Anyuka r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is.<\/p>\n <\/p>\n M\u00f3dszerek<\/strong><\/p>\n Aki id\u00e1ig elolvasta ezt a cikket, az m\u00e1r bizony\u00e1ra izgatottan v\u00e1rja, hogy milyen fegyelmez\u00e9si m\u00f3dszerekkel \u00e1llok el\u0151, merthogy praktikusan ez a dolog l\u00e9nyege. B\u00e1r \u00c1ron gondoskodott arr\u00f3l, hogy lehet\u0151s\u00e9gem legyen el\u00e9g sok fegyelmez\u00e9si eszk\u00f6zt kipr\u00f3b\u00e1lni, t\u00fal sok \u00fajdons\u00e1ggal nem tudok el\u0151\u00e1llni. \u00c9n \u00fagy l\u00e1tom, hogy mindig vannak \u00faj ir\u00e1nyok, de alapvet\u0151en a t\u00f6bb ezer \u00e9ves, j\u00f3l bev\u00e1lt m\u00f3dszerek az igaz\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pesek.<\/p>\n Az els\u0151 \u00e9s legfontosabb szerintem a p\u00e9ldamutat\u00e1s, \u00e9s ezen kereszt\u00fcl a hiteless\u00e9g. A gyermekeinknek nyitott k\u00f6nyvek vagyunk. \u00cdgy \u0151k els\u0151sorban abb\u00f3l tanulnak, amit l\u00e1tnak maguk k\u00f6r\u00fcl. \u00cdgy \u00e9n hi\u00e1ba mondogatom neki, hogy mosson fogat minden \u00e9tkez\u00e9s ut\u00e1n, ha nem l\u00e1tja, hogy \u00e9n pontosan ugyanazt teszem.<\/p>\n A m\u00e1sik kulcs fontoss\u00e1g\u00fa dolog a fegyelmez\u00e9sben, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a korai \u00e9vekben, az szerintem az id\u0151z\u00edt\u00e9s. Ha valami olyan dolgon kapjuk rajta a kicsit, ami sz\u00e1munkra elfogadhatatlan, akkor tapasztalataim szerintem nincs \u00e9rtelme v\u00e1rni a fegyelmez\u00e9ssel, mert egy k\u00e9s\u0151bbi id\u0151pontban m\u00e1r elveszti a jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Nagyobb gyerekekn\u00e9l m\u00e1r m\u0171k\u00f6dik az „otthon majd megbesz\u00e9lj\u00fck” elv, de \u00e9n \u00c1ronn\u00e1l \u00fagy vettem \u00e9szre, hogy ha nem r\u00f6gt\u00f6n sz\u00f3lok r\u00e1 valami\u00e9rt, akkor k\u00e9s\u0151bb eg\u00e9sz egyszer\u0171en m\u00e1r el is felejti a dolgot.<\/p>\n Ahogy az el\u0151bb arr\u00f3l m\u00e1r \u00edrtam, szerintem az els\u0151dleges fegyelmez\u00e9si eszk\u00f6z a magyar\u00e1z\u00e1s. Nem lehet eleget besz\u00e9lni egy gyereknek. M\u00e9g akkor is, ha hirtelen \u00fagy t\u0171nik, hogy nem figyel, tapasztalataim alapj\u00e1n az\u00e9rt \u0151 igenis elrakt\u00e1rozza a hallottakat, amelyeket sokszor egy k\u00e9s\u0151bbi id\u0151pontban meglepet\u00e9sszer\u0171en el\u0151 is hoz. Visszat\u00e9rve a rajzol\u00f3s p\u00e9ld\u00e1ra, nemr\u00e9giben utaztunk \u00c1ronnal egy buszon, ahol l\u00e1tott egy tetov\u00e1lt l\u00e1nyt. Hosszan n\u00e9zte \u0151t, majd odafordulva hozz\u00e1m azt mondta „Anyuka, igaz hogy nem szabad rajzolni a kezedre”?.<\/p>\n A figyelemelterel\u00e9s egy tuti m\u00f3dszer, de sajnos, ahogy n\u00f6vekedik a gyermek, \u00fagy azzal p\u00e1rhuzamosan sajnos vesz\u00edt is a var\u00e1zs\u00e1b\u00f3l. Egyre ink\u00e1bb \u00e1tl\u00e1tnak rajtunk, \u00e9s egyre nehezebb \u0151ket kij\u00e1tszanunk, de h\u00e1t a rugalmass\u00e1g is a gyereknevel\u00e9s egyik sz\u00e9ps\u00e9ge.<\/p>\n Ha m\u00e1r fegyelmez\u00e9si technik\u00e1kr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, akkor el\u00e9rkez\u00fcnk a legv\u00e1ltozatosabb m\u00f3dokon kivitelezhet\u0151 sz\u00fcnet kateg\u00f3ri\u00e1hoz. Ebbe l\u00e9nyeg\u00e9ben beletartozik a sarokba \u00e1ll\u00edt\u00e1st\u00f3l kezdve, a b\u00fcnti sz\u00e9ken \u00e1t minden olyan lehet\u0151s\u00e9g, amivel a gyerk\u0151c\u00f6t kiragadjuk abb\u00f3l a helyzetb\u0151l, amiben volt, \u00e9s belehelyezz\u00fck egy sz\u00e1m\u00e1ra semleges vagy siv\u00e1ran hat\u00f3 \u00faj k\u00f6rnyezetbe, \u00edgy gondolkod\u00e1sra k\u00e9sztetve \u0151t. B\u00e1r a szakirodalom szerint ez a leghat\u00e1sosabb \u00e9s tal\u00e1n legk\u00edm\u00e9letesebb m\u00f3dszer, \u0151szint\u00e9n sz\u00f3lva \u00c1ronn\u00e1l p\u00e9ld\u00e1ul nem nagyon m\u0171k\u00f6dik, \u00edgy ez is nagyban gyerek \u00e9s helyzetf\u00fcgg\u0151.\u00a0 A b\u00f6lcsiben p\u00e9ld\u00e1ul engedelmesebben hajtja v\u00e9gre az \u00fclj le egy kicsit gondolkodni feladatot, m\u00edg velem itthon j\u00f3val t\u00f6bbet enged meg mag\u00e1nak, \u00e9s \u00edgy ez a fajta b\u00fcnti m\u00e1r sokszor csak hosszas alkudoz\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151 hat\u00e1rozottabb fell\u00e9p\u00e9ssel kivitelezhet\u0151.<\/p>\n R\u00e1j\u00f6ttem arra is, hogy mennyire nem \u00e9rdemes al\u00e1becs\u00fcln\u00f6m \u00c1ron tetteinek pozit\u00edv hat\u00e1sait. N\u00e9ha p\u00e9ld\u00e1ul sokkal jobban bev\u00e1lik, ha egyszer\u0171en megdics\u00e9rem \u0151t, ahelyett, hogy arra h\u00edvn\u00e1m fel a figyelm\u00e9t, hogy mit nem csin\u00e1lt j\u00f3l m\u00e1r megint. Tegnap p\u00e9ld\u00e1ul hosszasan j\u00e1tszott csendben, a szob\u00e1j\u00e1ban, \u00e9s ilyenkor b\u00e1r nagyon \u00f6r\u00fcl\u00f6k, hogy el tudja mag\u00e1t \u00f6n\u00e1ll\u00f3an foglalni, mindig egy kicsit izgulok, hogy milyen csintalans\u00e1got visz v\u00e9ghez \u00e9ppen. Amikor azonban v\u00e9g\u00fcl bementem a szob\u00e1j\u00e1ba, l\u00e1ttam, hogy b\u00e1r sz\u00e9t voltak dob\u00e1lva a j\u00e1t\u00e9kai, \u00e9s a pelenk\u00e1z\u00f3n el\u00f6l hagyott dolgok, de a popsi ken\u0151csh\u00f6z nem ny\u00falt, ami\u00e9rt a m\u00faltkor b\u00fcnti volt. A kreativit\u00e1s jegy\u00e9ben ugyanis a legut\u00f3bb siker\u00fclt sikeresen sz\u00e9tkennie a szob\u00e1ban arra hivatkozva, hogy \u00e9n csak festeni akartam vele Anyuka. Sz\u00f3val v\u00e9g\u00fcl megdics\u00e9rtem, hogy \u00fcgyesen csak olyan dolgokkal j\u00e1tszott, amikkel szabad, \u00e9s azt\u00e1n k\u00f6z\u00f6sen el is pakoltuk a sz\u00e9tdob\u00e1lt cuccokat vissza a hely\u00fckre.<\/p>\n Sz\u00e1nd\u00e9kosan nem t\u00e9rtem ki eddig a tettleges fegyelmez\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gekre, \u00e9s ebben nem is szeretn\u00e9k \u00e1ll\u00e1st foglalni. B\u00e1r szerintem a l\u00e9nyeg itt is ugyanaz, mint amiket pr\u00f3b\u00e1ltam eddig is fejtegetni, hogy a nevel\u00e9sben szerintem nem szabad t\u00falz\u00e1sokba esni \u00e9s mindig figyelembe kell venni a gyermek szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t, \u00e9s persze az adott helyzetet.<\/p>\n A v\u00e9g\u00e9re maradt a gyereknevel\u00e9s \u00e9s a fegyelmez\u00e9s legfontosabb \u00e9s legnehezebb k\u00f6vetelm\u00e9nye, ami szerintem a k\u00f6vetkezetess\u00e9g. A gyereknevel\u00e9s \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 \u00e9s v\u00e1ltozatos kalandokkal tark\u00edtott \u00fatj\u00e1n tal\u00e1n a legnagyobb kih\u00edv\u00e1s a kitart\u00e1s maga, de n\u00e1lam sokkal tapasztaltabb \u00e9s rutinos Anyuk\u00e1k p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t l\u00e1tva, a sok er\u0151fesz\u00edt\u00e9s, \u00e9s a gyarapod\u00f3 \u0151sz hajsz\u00e1lak, k\u00e9s\u0151bb mindig meghozz\u00e1k a gy\u00fcm\u00f6lcseiket.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Anyas\u00e1gom k\u00f6zel h\u00e1rom\u00e9ves t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben eg\u00e9szen id\u00e1ig vag\u00e1nyan hangoztattam, hogy az Anyukas\u00e1gnak minden pillanat\u00e1t \u00e9lvezem. \u00c1ron gombam\u00f3d val\u00f3 n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan azonban egyre gyakrabban ker\u00fcl\u00fcnk olyan helyzetekbe, amelyek bizony m\u00e1r nem annyira kellemesek egyik\u00fcnknek sem. Pedig szerintem nagy sz\u00fcks\u00e9g van r\u00e1juk ahhoz, hogy az \u00e9n kis \u00c1ronk\u00e1m feln\u0151ttebb kor\u00e1ban a t\u00e1rsadalom \u00e9rt\u00e9kes…<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":105310,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[414,416,165],"tags":[141],"class_list":["post-2843","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-anyasag","category-babaval-az-elet","category-eletmod","tag-gyerekneveles"],"acf":[],"amp_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/mamasandpapas.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2843","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/mamasandpapas.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/mamasandpapas.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mamasandpapas.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mamasandpapas.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2843"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/mamasandpapas.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2843\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":106549,"href":"https:\/\/mamasandpapas.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2843\/revisions\/106549"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mamasandpapas.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media\/105310"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/mamasandpapas.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2843"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/mamasandpapas.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2843"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/mamasandpapas.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2843"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}