Az előző posztokban arról olvashattatok, hogy milyen a normál beszédfejlődés, illetve milyen jelei vannak annak, ha a gyermek beszédfejlődése nem megfelelő ütemben fejlődik. Ebben a posztban olyan játékokról olvashattok, amelyekkel otthon is könnyedén, játékosan tudjátok babátok, kisgyereketek beszédét erősíteni, támogatni, terelgetni.

A beszédfejlődés üteme más és más minden kisgyereknél, valaki viszonylag korán elkezd beszélni, valaki pedig később, de még a normál tartományban (2 éves kor körül már gyanakodjunk, ha legalább szavak szintjén nem beszél). Egyes kisgyerekek szinte beszédhiba nélkül, azaz tisztán kezdenek rögtön beszélni, míg másoknál 1-2 év alatt tisztul ki a beszéd, és sok hanghibával, kissé halandzsa nyelven beszélnek. Egyik eset, gyermek sem összehasonlítható, ezért ? a gyomorgörcsöt kikerülve ? nem érdemes a szomszéd gyerekéhez hasonlítani a mi csemeténket, inkább tegyünk róla, hogy minél ügyesebben fejlődjön.

Korai nyelvi játékok

Már az előző posztban említettem, hogy mennyire fontos már születéstől a kisgyerek felé, egyszerűsített szavakkal (dajkanyelv), erősen-túlzóan artikulálva beszélni. Grimaszoljunk, berregjünk, csettegjünk, kattogjunk kedvünkre, hiszen a gyerek beszédfejlődése csak és kizárólag az utánzáson alapul, és ezek a kezdeti hangutánzó szavak elengedhetetlenek a beszéd megindulásához. A gyerekek imádják a bábokat, kesztyűbáb vagy ujjbáb, botból vagy fakanálból készített báb bármikor jöhet, a lényeg, hogy felismerhető figurák legyenek. Kutya, cica, kígyó, vonat, méhecske, lovacska, repülő, autó, malac, halacska mind-mind alkalmas arra, hogy előcsalogassuk az első hangutánzó szavakat. Már az egészen pici kisgyereknek bábozhatunk vele, és a bábbal való bohóckodásnál utánozzuk annak hangját. Például a kígyó hosszan sziszegje, a kutya vakkantson, a vonat susogjon, az autó berregjen. Nem kell túlbonyolítani, az egyszerű a nagyszerű ebben a játékban. Később ezekkel lehet úgy játszani is, hogy két báb van a kezünkben, mondjuk az egyik hangját, és megkérjük a gyereket, mutassa meg/fogja meg, melyik hangját hallotta. Imádják 🙂

Az olvasást nem lehet elég korán elkezdeni

A gyerekek vonzalma a képek, képes könyvek után ösztönös, rendkívül szórakoztatja őket, egy-egy képet nagyon sokáig képesek nézegetni, elveszni az apró részletekben. A legkisebbnek szánt babalapozók, textilkönyvek is kiválóan alkalmasak arra, hogy elidőzve egy-egy képen elmondjuk, mi van a képen. Mindig biztassuk a kisgyereket, hogy mutassa meg, hol van például a nagy piros labda, fűzzük hozzá, nézd, hogy gurul, neked is van labdád, megmutatod/idehozod? Bátran beszéljünk a színekről, méretekről, számokról, a kisgyerekek nagyon fogékonyak erre. Ha állat van a képen, akkor már egészen kicsi babáknak is mutassunk rá, és utánozzuk a hangját. Már egészen kicsiknek kínálnak aranyos mesekönyveket, amelynél sok és színes kép, és kevés szöveg található. Meséljünk ezekből már ölben minél korábban, hiszen a beszéd prozódiai elemeit (hangsúly, dallam, hanglejtés) ilyenkor figyeli meg a baba. A mesekönyvek mellett ilyenkor már bevezethetjük a verseket és mondókákat is, minél egyszerűbb, ritmusosabb, annál jobb. Szívből ajánlom a Kerekítő ölbeli játékok, mondókák könyvsorozatot, igazán szórakoztató a legkisebb gyerekeknek is.

Hangszerek

A szomszédok ?nagy örömére? kihagyhatatlan a hangszerkészlet, benne dobbal, csörgővel és bármivel amit ütemesen lehet ütni, rázni és hangot ad. Már egészen kis kortól a baba hallását, hallási figyelmét lehet felkelteni a hangszerekkel, ha pedig egy-egy mondókát, verset ?hangszeres? kísérettel adunk elő, a siker garantált lesz. A jó beszédritmus kialakulásához elengedhetetlen a kora gyerekkori ritmizálás, a ritmus megismerése, ezt pedig úgy lehet elősegíteni, ha ütős és csörgős hangszerekkel a babával együtt ?verjük a ritmust? egy-egy mondókánál. Meglepően hamar ráéreznek a gyerekek, és később már saját magukat tudják kísérni. Természetesen hangszer hiányában a tapsolás is jó, hiszen ugyanazt a célt szolgálja, de éppen a fedők vagy botok összeveregetése is hasonló funkcióval bír. Nálunk a babakonyhához tartozó fazék és a fakanál összeütögetése volt a legkedvesebb hangszer.

Szókincsgyarapítás, szógyűjtés

Nehéz belegondolni abba, hogy ami nekünk evidens, az a gyereknek ismeretlen, nem magától érthetődő. A babakönyvek, gyerekkönyvek nem biztos, hogy minden témakört lefednek, pláne akkor lehet beszűkült a gyermek szókincse, ha csak az érdeklődési körét elégítjük ki, és csakis például autós könyveket lapozgatunk vele. Nyilván minden tárgyat nem tudunk megismertetni a gyerekekkel, de törekedhetünk arra, hogy bővítsük szókincsét. Érdemes egészen kis gyerekkel is szógyűjtő játékot játszani, amikor magazinokat, szórólapokat lapozgatva szavakat gyűjtünk és fogalmak alá rendezünk. Szerezzünk be egy kis füzetet, amibe témakörönként ragaszthatunk képeket, ezeket együtt megrajzolhatjuk, kiszínezhetjük a gyerekekkel. Például lehet gyümölcs, zöldség, jármű, bútor, játék kategóriák, és ezekhez gyűjthetünk képeket az újságokból. Bátrabbak már megpróbálhatják kivágni maguk, és beragasztani (stift ragasztóval), ez is remekül fejleszti a finommotorikát. De lehet akár színeket is gyűjteni, például sárga a banán, a nap, a kacsa. Ezeket mindig megnevezzük, visszakérdezünk, kérjük, hogy mutasson rá, így biztosak lehetünk abban, hogy a passzív szókincse és beszédértése megfelelő, melyek alapvető feltételei az aktív beszédnek. De kiválóan alkalmas ilyen szógyűjtésre a képes kártya, egész figurás kirakók, kis figurák.

Tablet, Youtube, telefon

Közhely, de a mai generáció ügyesebben forgatja a technikai eszközöket, mint a nagyi. Bár kifejezetten káros lehet, ha egy kisgyerek egyfolytában a tévé, tablet előtt lóg, de szerintem nem lehet ezeket az eszközöket kizárni az életükből, csak éppen okosan kell használnunk őket. Az erős és gyors vizuális élmény az egészen pici gyerekeknek nem ajánlott, számukra a lassú, felfogásuk tempóját követő lapozók, kártyák az igaziak. 2-3 éves gyerek azonban okosan is használhatja a tabletet, okos telefont. Ha előre lefektetjük a szabályokat, hogy maximum 10 percet nézheti, és csak és kizárólag azt a tartalmat, amit neki szánunk, akkor akár a magunk oldalára is fordíthatjuk az eszközt. Nagyon mókás és igényes verses-zenés videók érhetőek el a Youtube-on, ezeket tegyük kedvenceink közé, és a ha a gyerkőc ezekből mazsoláz alkalomadtán 10 percet, azzal baj nem lehet. Viszont résen kell lenni, mert a ?daddy finger? és a ?kinder tojás bontogatós? videók állandóan felbukkannak, és tapasztalatból beszélek, annál idegesítőbb már csak a Gummy maci videó lehet:)

A posztot írta Dobos Andrea bloggerünk, logopédus.