Mostanában jó vissza tekinteni a nem is olyan távoli múltba és elmerengeni az emlékeken. Beleszaladok érdekes írásokba, cikkekbe, fotókba, melyek azonnal előhívják a babavárás varázsos, szinte két lábbal a föld fölött lebegős időszakát, az első együtt töltött, ismerkedős heteket. Persze a múlt felelevenítésébe Polli is besegít, legkedvesebb ?könyve? az a fotóalbum, amelyet egy kedves kollégámtól kaptam ajándékba babalátogatáskor.

Ebbe az édes kis albumba kerültek azok a fotók, amiket elő is hívattunk, mert természetesen naponta akár 20-30 kép is készül a mi kis hercegnőnkről, de lelkesen válogatni, albumba rendezni csak az első hetekben volt kedvem és időm. És milyen jó, hogy kaptunk ajándékba albumot, mert bevallom, nekem eszembe sem jutott akkor, hogy beszerezzek egyet! Ennek apropóján elevenítettem fel azt az időszakot, amikor hazamentünk a kórházból, és Polli művésznő várta, hogy a világ megcsodálhassa.

Nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal (legyen csak látogató barát vagy éppen maga a kismama), hogy egy babalátogatásnak vannak íratlan szabályai vagy jó ha betartjuk praktikák, én is utólag jöttem rá, hogy bizony máshogy csinálnám, ha újrakezdhetném.

Adj egy kis időt magatoknak

Talán egyik legsarkalatosabb kérdés. Ki mikor jöhet látogatóba a babához. Én megkértem a tágabb családot, barátokat, hogy ne jöjjenek látogatni a kórházba, nekem jólesett egyedül lenni Pollival, nem pedig a látogatók hadával foglalkozni, így tényleg csak a nagyon szűk család és pár nagyon szoros barát jött meglátogatni minket. Persze nem bírtam ki, és szétkürtöltem a világnak Polli születését egy fotóval illusztrálva a közösségi oldalamon, így mindenki megcsodálhatta, megnézhette, mi pedig alig vártuk, hogy hazamehessünk. Sosem felejtem el bölcs barátnőm intelmét, aki pár hónappal korábban szülte meg kislányát: az első hat hétben csak pihenni, nem fogadni otthon látogatókat, szokj össze a babáddal. Hormonoktól tomboló friss anyukaként azt éreztem, hogy ide nekem az oroszlánt, én márpedig nyitott ajtókkal várok mindenkit, csodálják szépen a gyerekemet, és szórakoztassanak engem. Nem is bírtam pár napnál tovább. De Polli sem. Felborult az amúgy is ingatag rendünk, én csak még fáradtabb lettem, volt olyan, hogy a látogatók hada közepén aludtam el a kanapén?ha újra tehetném, tényleg megadnám magunknak azt a gyermekágyi időszakot, ami valóban kell a szülés után.

Szagok, illatok kíméljetek!

Mindig a Nicsak, ki beszél film ugrik be ilyenkor, amikor a narrátor által hallhatjuk, hogy mit is gondol egy kisbaba. Nos, egy újszülött még nem tudja megmondani, ha zavarja valami (illetve megtudja: sír), és az ő finom kis orrocskájának amúgy is az első hetekben túl sok a szagok, illatok kavalkádja, ő csak egyet szeret, az édesanyja bőrének az illatát. Éppen ezért nem ajánlott babalátogatóba úgy menni, hogy előtte befújjuk parfümmel magunkat, a friss anyukák pedig végképp ne használjanak illatszereket, illatosított testápolókat, mert ezek az erős szagok zavarják a kisbabát. Én még zárójelben megjegyezném, hogy rúzst, szájfényt se tegyünk fel, ha meg szeretnénk puszilni az illatos baba buksit.

Betegen ne!

Ezt mondani sem kell, hogy betegen vagy úgy, hogy érezzük magunkon, hogy nem vagyunk jól, ne menjünk látogatóba. Én az első időkben mániákusan kérdeztem a hozzánk betérni vágyókat, hogy ugye nem betegek? Szerencsére semmilyen betegséget nem kapott el Polli az első időszakban, bár ez annak is köszönhető, hogy nem vittem áruházakba, tömegrendezvényekre, ahol esetleg elkaphatott volna valamit.

Fő a kézmosás!

Már javában nagypocakos kismama voltam, amikor babalátogatóba mentem egy kedves ismerősömhöz. Amikor beléptem a lakásba már az ajtóban levettem a cipőm. Ez nem mindenkinél szokás, mint később rájöttem a saját gyerekem kapcsán ? hiszen ha kisbabához megyünk pláne nem megyünk be cipővel, csizmával a szobába. Az ismerősöm pedig kedvesen mondta: kézmosáshoz kikészített egy kis törölközőt a mosdóra. Egyből leesett, hogy bizony kezet kell mosni, nekem pedig eszembe sem jutott volna. Pedig az első hetekben bizony minden látogató jó, ha kezet most, mert rosszabb esetben már aznap számtalan kórokozóval, kosszal találkozott, és ha a kisbabát a karjaiba veszi, biztos, hogy a kis kezeit megfogja, és máris minimum a fél baci ? és koszcsapat át is került a baba kezecskére. Az pedig a baba szájába, és innen már el tudjuk képzelni, hogy mi történhet. Nagyon diszkrét módnak tartom így finoman figyelmeztetni a vendégeket a kézmosásra.

Babából sosem elég!

Igen, egy puha, illatos, imádnivaló babából sosem elég, de van az időkeret, amit ildomos betartani, ha babalátogatóba megyünk. Véleményem szerint nem illik hosszan elidőzni az első időszakban a friss anyukánál és babájánál, hiszen gondoljunk bele, hogy maga a szülés fáradalmait, fájdalmait is idő kiheverni, pláne úgy, hogy a baba 0-24 órás szolgálatot kíván. Igényli a kismama a felnőtt társaságot, de annál ezekben az időszakokban (is) nincs annál jobb, amikor lepihenhet egy kicsit.

Komatál

Amikor már gurultam az utolsó hetekben, akkor összetalálkoztam a nagynénémmel, ő pedig kedvesen megkérdezte, hogy mit főzzön majd nekem. Értetlenül álltam a kérdés előtt, mire felvilágosított, hogy bizony régen a gyermekágyas kismama valóban 6 hétig az ágyban feküdt a babájával, és a rokonok, szomszédok, család főzött ennivalót. Hálás vagyok a nagynénémnek, mert valóban nagyon jólesett, amikor főzött ebédet (gulyásleves pogácsával, valami isteni!), úgyhogy nagy ajándék lehet egy kismamának, ha valaki ezt felajánlja neki! Szerintem benne lenne a top 5 legklasszabb ajándékban:)

Adni és kapni is jó!

Örök kardinális kérdés, hogy mit vigyünk a babának és a szüleinek ajándékba. Nyilván ez attól is függ, hogy milyen kapcsolatban vagyunk a szülőkkel, de ha már személyesen megyünk látogatni, akkor nyilván közvetlen és baráti a viszony. Kismamája válogatja, de sokan szeretik, ha megkérdezik, hogy mire van szükség. A babavárás utolsó heteiben minden megvesz a kismama, amiről azt hiszi, hogy anélkül nem nő fel a gyerek, és amikor már otthon szuszog az apróság, és eltelt 2-3 hét, akkor döbbenünk rá, hogy bizony égetően kell egy cumisüvegtermosz, egy körforgó az ágya fölé, egy fotóalbum, mert már most kismillió fotón van megörökítve a gyerek, és még sorolhatnám.

Én mindennek örültem, és egyszer tényleg nagyon ráérzett egy kedves kollégám, aki látogatóba jött, mert míg elküldtem a párom, hogy vegyen cumisüveg termoszt, addig ő éppen azt hozott. Ilyenkor azok az ajándékok a legszebbek, melyek igazi emlékekké válhatnak, egy ékszerdoboz ha kislány a baba, egy szépen keretezett kéz-lábnyomat szett, egy csodásan hímzett takaró, vagy egy saját kezűleg horgolt nyálkendő vagy kiscipő. Praktikus még a saját kezűleg, egyedien összeválogatott ajándékcsomag, amelyben babakellékek, játékok, anyukának apróság lapul. Az apukák jellemzően ki szoktak ebből a buliból maradni, bár volt, hogy az én párom kapott pezsgőt.

Kismamaként ne féljünk kérni, ha megkérdezik, mire lenne szükségünk. Gondoljunk bele, a látogatónk is szeretne olyan ajándékkal kedveskedni, amely valóban hasznos vagy egyedi, és nekünk is jobb, ha nincs mondjuk 3 ugyanolyan kiscsörgője a babának.

Csakis bejelentkezés alapján

No, viccelődni szoktunk kisgyerekes barátnőimmel, hogy hozzánk csak előzetes bejelentkezés alapján lehet bejutni, és tényleg. Nem azért, mert nem szívesen látunk vendégeket, éppen ellenkezőleg! Csak akinek babája van, és nincs bejárónője, az jobb esetben az ideje nagy részében a gyerekét fogja és nem a törlőrongyot. Természetesen nem koszról van szó, hanem arról, hogy ha vendéget várok, akkor előtte szeretek felkészülni, elpakolni, mert sajnos jelenleg a nappali a hálószobánk és a játszószoba is, időnként pedig étkezővé is átalakul. A kezdeti időkben pedig nem ildomos hívatlanul betoppanni a kisbabás családhoz, mert a baba napirendje még alakulóban, és az anyuka is lehet, hogy épp pihenne.

Ezt a posztot Dobos Andrea írta, aki az egyik nyertese a ? Keressük a Mamas & Papas Kismama bloggerét ? pályázatunknak. Fogadjátok szeretettel:)