A védőoltás egy tipikusan olyan téma, amiről minden gondos Anyukának van véleménye.

Pillanatok alatt parázs vita kerekedhet a játszótéren is az egyébként ráérősen üldögélő Mamák között, ha éppen ellentétes a véleményük a témában.

Merthogy úgy általában a védőoltásokkal valaki vagy egyetért, vagy nem, de tapasztalataim szerint csak nagyon kevesen közömbösek a kérdésben, különösen, ha a köztelező védőoltások kerülnek szóba. Nehéz is semlegesnek maradni, hiszen minden Anyuka ösztönösen a legjobbat akarja a gyermekének, és szeretné őt megvédeni minden rossztól, amitől csak lehet.

Őszintén szólva, Áron születésekor közel sem voltam felkészült a témában. A várandóság és a szülés izgalmai közepette valahogy eszembe sem jutott előzetesen elmélyedni a védőoltások tudományának rejtelmeiben. Annyi egyéb kihívás várt még rám, hogy erre valahogy nem is nagyon gondoltam. Így utólag visszagondolva már bánom egy kicsit a dolgot.

Azért csak egy kicsit, mert amikor felébredtem és elkezdtem utána olvasni az oltásokkal kapcsolatban, akkor rájöttem arra is, hogy racionális vagy inkább mondjuk úgy jó döntést elég nehéz hozni ebben a kérdésben. Talán csak arra lehet törekedni, hogy a meglévő ismeretek és saját beállítódásunk alapján megtaláljuk azt a megoldást, ami legalábbis a lelkiismeretünket megnyugtatja.

Kötelező védőoltások

Napjainkban a leggyakoribb gyermekkori fertőző betegségek ellen a gyerekek 14 éves korukig kapják meg a kötelező védőoltások sorozatát az úgynevezett oltási naptár alapján. A gyakorlatban először, újszülött kisbabánkkal a karunkban szembesülünk a védőoltásokkal, hiszen az újszülöttek 6 hetes korukig kapják meg a pici kis felkarjuk bőrébe a BCG (Bacillus Calmette-Guérin) oltást, ami a tuberculosis (tbc, gümőkór) legsúlyosabb formái ellen alakít ki védettséget. Ezt követően kerül sor kettő, három és négy hónapos korban a diphteria (torokgyík), a pertussis (szamárköhögés) és a tetanusz (merevgörcs), valamint poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) és a Haemophilus influenzae B típusa ellen védő kombinált oltásra (DTPa-IPV- HiB).

Aztán a picik 18 hónapos korukban ismét megkapják a DTPa-IPV- HiB oltást. Már elég hosszú a listánk, de ezzel a kötelező oltásoknak még koránt sincs vége, hiszen a babák 15 hónaposan megkapják az MMR (morbilli – kanyaró; mumpsz járványos fültőmirigy-gyulladás és rubeola – rózsahimlő) elleni oltást, amit 11 éves korban ugyancsak megismételnek. Majd pedig amikor betöltik a 6 éves kort, akkor ismét sor kerül a DTPa-IPV oltás ismétlésére, ezúttal azonban a HiB komponens nélkül, majd tizenegy évesen is megismétlik a diphteria és a tetanusz elleni oltást. Kampányoltás keretében a Hepatitis B elleni oltást a hetedik osztályos tanulók kapják meg és 2014-től kötelező a pneumococcus elleni védőoltás is.

Az igazat megvallva, amikor magamnak összeszedtem, hogy milyen és mennyi oltást is fog majd kapni az én kis szemem fénye, bizony eléggé elképedtem, és akkor a szabadon választható oltásokról még nem is szóltam.

 

Szabadon választható oltások

A szülők egyéni döntése illetve a gyermekorvos javaslata alapján már létezik jó néhány térítésköteles vakcina is, amivel beolttathatjuk gyermekünket. A rotavírus elleni, szájon keresztül beadandó vakcinát például a mi doktor nénik, tapasztalati alapján, nagyon ajánlotta, de végül mi nem adattuk be Áronnak.

A bárányhimlő elleni oltást – a lehetséges szövődményekről szóló játszótéri pletykák miatt ? már éppen beadattam volna, amikor Áron végül sikeresen begyűjtötte a vírust. Így végül természetesen és mindenféle szövődménytől mentesen át is esett rajta.

Sokat vívódtam, és végül úgy döntöttem, hogy mivel mi nagyon sok időt töltünk kint a természetben, így a kullancs encephalitis elleni oltást beadattam neki.

Létezik még oltás például a meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladás és az influenza ellen is. Ezek nálunk még egyelőre nem kerültek terítékre, de alkalom adtán, a döntés előtt biztos, hogy ki fogom kérni a doktor néni véleményét.

Mi szólhat a védőoltás mellett?

Én olyan vagyok, hogy csak akkor tudok elfogadni valamit, ha tudok azonosulni vele, ha megértem, az miért is jó nekem. Így próbáltam némileg utána olvasni a témának. Egészségügyi diploma hiányában próbáltam a köznyelve lefordítani a védőoltások hatásmechanizmusát, ami elég egyszerű, mert lényegében annyit jelent, hogy ha valaki túlél egy fertőző betegséget, egy időre vagy akár egész életére immunissá válik vele szemben. A létrejött memóriasejtek ugyanis védelmet biztosítanak a betegség újbóli kitörése ellen. Egy védőoltás pedig annál hatásosabb, minél több ember részesül belőle, hiszen így egyre kisebb lesz az elszaporodáshoz és elterjedéshez szükséges táptalaj. A védőoltás tehát nemcsak a beoltott emberek, hanem a teljes társadalom védelmét is szolgálja. Az oltást pártolók szerint így, aki kivonja magát ezen intézkedés alól, az kártékony a társadalomra nézve. Persze azért ez koránt sem ennyire fekete vagy fehér.

Mi szólhat a védőoltás ellen?

A védőoltás ellenes tábor a lehetséges veszélyekre hívja fel a figyelmet. Szerintük a természetes vagy más úton fellépő betegségek útján kialakuló immunitás esetén másról van szó, mint a befecskendezéssel vagy szájon át bejuttatott szerrel kiváltott védettség esetén. Az úgynevezett gyermekbetegségek hozzátartoznak a gyerek egészséges fejlődéséhez. A betegségek legtöbbször komplikációk nélküli legyőzése hasznos, és az érintett gyermek fejlődésében fontos szerepet játszik.

Az ő álláspontjuk alapján az oltóanyagokban nemcsak a legyengített kórokozó vagy antigén található meg, hanem az idegen élőlényekből nyert szérumok összetevői, és segédanyagok, amelyek a beoltott személyekre káros hatással lehetnek, amit előre nem lehet egyértelműen megjósolni. Az ilyen káros reakciókat gyakran nem ismerik fel, és még ritkábban fordul elő, hogy azokat elismerik. Az évek múlva kialakuló káros mellékhatások esetén ez szinte lehetetlen. Bár az oltóanyaghoz mellékelt tájékoztatón utalniuk kell a gyártóknak a lehetséges kockázatokra és mellékhatásokra, amennyiben ezek ismertek, de a gyakorlatban az oltást végző orvosok csak ritkán hívják fel ezekre a szülők figyelmét. Ezeken túl az ellenzők szerint, a védőoltások mellett újra és újra felhozott érv, hogy a tömeges oltások következtében lecsökkentek a tömegesen előforduló betegségek, egyáltalán nem nyert még bizonyítást. Az viszont szerintük bebizonyosodott, hogy a reklámozott oltóanyag egyáltalán nem olyan megbízható, mint ahogy azt állítják, hiszen gyakran a beoltottak is megbetegszenek. Mindezekre az állításokra a neten megannyi konkrét példát is találunk, de őszintén szólva, laikusként én nem érzem magamat abban a helyzetben, hogy felül tudjam vizsgálni a felsorakoztatott tények valóságalapját.

Mi a jó döntés?

Az a rossz hírem van, hogy szerintem jó döntés nincs. Így csak arra törekedhetünk, hogy a saját lelkiismeretünket megnyugtató megoldást találjuk. Bárhogyan is döntünk, nem tudjuk teljesen kizárni az összes kockázatot. Ha a védőoltás mellett döntünk, akkor bizony felléphetnek védőoltás okozta károsodások, vagy esetleg talán még rejtett fogyatékosságok is felbukkanhatnak. Ha ellene döntünk, az viszont akár súlyos megbetegedéshez vezethet, melyet egy oltással meg lehetett volna előzni.

Mit tehetünk?

Végül én arra jutottam, hogy a következő haditervet fogom alkalmazni az oltásokkal kapcsolatban. Persze ez korántsem egy csodafegyver, de az én lelkiismeretemet mindenesetre megnyugtatja. Először is minden oltásnál megkérdezem, hogy az valóban szükséges-e, és milyen kockázattal jár, ha beadják, illetve ha nem adják be. Másodszor pedig minden oltásnál ügyelek arra, hogy Áron tényleg egészséges legyen. Mert egy betegség által legyengült szervezet, melyet az oltás tovább terhel, természetesen könnyebben károsodhat.

Kockázatok nélkül élni lehetetlen. Ezt bizonyítják a védőoltások kapcsán felmerülő érvek és ellenérvek is. A legtöbb, amit szerintem tehetünk, hogy felelősségteljes és egészséges életmódot folytatva csökkentjük a felmerülő kockázatokat.